2012. február 20., hétfő

Kinyílt a csipa

Csóvi hivatalosan is otthon érzi magát. Ma reggel lefelé menet (én munkába, ők Katával a reggeli eü. sétára) a lépcsőházban ráugatott az egyik lakóra, ez volt az első hogy a lépcsőházban találkoztunk valakivel.
Nap közben kétszer is hosszabb időt volt egyedül a lakásban, de jól viselte. Persze aki először hazaért azt jól körülugrálta, bónusz engem délután végig is nyaldosott. Erről majd próbáljuk leszoktatni, mert idegenekkel is pont ezt próbálja csinálni, az meg azért nem járja. Délután mikor levittem épp csak végzet a pisiléssel mikor feltűnt egy öregecske golden retriever a hasonló korú gazdival, na ők igen kiadós ugatást kaptak. Kifejezetten agresszíven viselkedett a másik kutyussal, pedig még az út túloldalán voltak majd tíz méterre.

Aztán a közeli állateledel boltban a tulaj goldijával teljesen normálisan ismerkedett, a kettő között egy találka volt egy igen csak elhízott spániel, vele sem volt gond. Kicsit rejtélyes még ez hogy melyik kutyára mordul/ugat melyikre nem, melyiknek hódol be egyből melyikkel próbál játszani. Gyanítom nem volt tökéletes a szocializációja a korábbi gazdinál. Kapott még egy túrázós kulacsot/itatót meg egy kintre való köteles labdát illetve egy rágni való fogselymet. Ez később otthon kiderült, hogy életmentő volt. Ugyanis mikor hazaértünk elkezdte szétcincálni a sípolós félig plüss csontját, amivel egész eddig korzózott szinte mindig. Szerencsére megmenthető volt a dolog mikor észrevettem, de ilyesminek eddig jelét sem adta.
Valamint felment az egyik ágyunkra, arra amelyiken nem látott még minket aludni, mindenesetre vezénylésre le is jött róla, de valószínű hogy mikor nem voltunk itthon felkucorodott oda, mert néhány szőrszál árulkodott. Amúgy még mindig álomkutya, ezen a néhány dolgon szerintem könnyen fogunk tudni segíteni.
Ma már nem habzsolta a kajáját sem, sőt konkrétan kiválogatta a tápját, először a nagyobb szem Cibau-t ette meg, kiturkálta a másik közül is. Aztán ette meg a régebbi tápját, úgy tűnik az átszoktatással semmi gond nincsen. Viszont elkövettünk egy hibát tegnap-tegnapelőtt. Kapott jutalomfalatokat, azokat amikből a látogatásunkkor mindegyik kutyusnak vittünk és még maradt egy adag. Tegnap felfigyeltünk rá, hogy vakarózik nem is értettük, Katának esett le reggel, hogy hiába halas a csemege, lehet benne csirkezsír. Ma már nem kapott és délutánra teljesen elmúlt a vakarózása. Úgyhogy ez a csemege megy valamelyik környékbeli kutyusnak, mi tuti nem fogjuk elhasználni, úgy látszik az elővigyázatosságom a csirkeallergia kompatibilis tápokkal nem volt hiába.
Az esti kiskör elején megismerkedtünk a földszinti fekete spániellel Hepivel, ő sem bírja a csirkét úgyhogy nem vagyunk egyedül, igaz Hepit a marha vonalon etetik. Mi maradunk a halnál. Kaja frontról jut eszembe, szárazabb volt a mai végtermék, úgyhogy holnaptól megpróbálkozunk az áztatással, mert szerintem nem iszik mellé eleget.
Ja igen miután hazaértünk a vacsiból meghagyott almadarabokból szemezgetett, aztán gyakorlatilag elnyúlva az új szőnyegén belakta a fogselymet, én meg nem tudtam ellenállni és simiztem amíg ott feküdt. Mikor le akartam lépni mosogatni, kérdőn rám nézett, muszáj volt visszamennem a második körre is :)
Itt már megpihent a rágcsálás után, a színes fogselyem lekörözte a marhabőr rágócsontot
Ahogy Ági mondta: királylányos élete lesz... most már durmol...
Jó éjszakát mindenkinek! :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése