Tegnap Veszprémben egész nap havazott. Mivel körülbelül négy fok volt pluszban, így persze olvadt is az egész. Ez persze nem tántorított el minket az esti sétától. Már a játszótéren kezdődtek a kalandok, mert az egyik betonkerítésen egy rigó trónolt és csicsergett.
Csóvinak nem is kellett több, vadászüzemmódba kapcsolt...
Figyelte a kiszemelt zsákmányt és egyre közelített. Aztán elszánta magát a támadásra de persze esélytelen volt hiszen a madár úgy két méter magasságban üldögélt a betonkerítés tetején. Kicsit odébb repült és kezdődött elölről az egész móka. Csóvi felágaskodva a betonnak támaszkodott de még így is esélytelen olt bármi érdemi eredményre. Egy eredményt mégis produkált. Ahogy fotózni próbáltam, egy óvatlan pillanatban kirántotta a pórázt és vele a labdát is a kezemből... :D A Flexi szerencsére a havon landolt úgyhogy csak egy alapos törölgetés kellett neki, viszont a labdát csak két sarokkal odébb vettem észre hogy hiányzik, úgyhogy mehettünk vissza megkeresni. Nem mintha bárki is elvihette volna, csak mi voltunk a játszótéren.
Mindeközben összefutottunk párommal Katával, aki épp dolgozni ment (spinning edzés). Csóvi annyira kis ragaszkodó, ahogy Kata bement az épületbe, Csóvi leült és nézte a bejáratot. Alig lehetett vele továbbmenni, hosszan kellett noszogatnom mire sikerült lábra állítani, és indulásra bírni. Már több száz méterre jártunk amikor még mindig le-le ült és visszanézett. Úgy kellett nógatni, hogy jöjjön. A Gulya-dombon is hasonlóan viselkedett szombaton.
A Barátság parkban sem tegnap, sem ma nem történt semmi érdekes, szimatolás, ma kis labdázás, meg tegnap egy kis havat is evett a kezemből. Viszont délelőtt Kata kétségbeesve hívott: Csóvi lerágta a köteles labdája végéről a csomót, amíg pár percre nem figyelt oda. Próbáltam megnyugtatni, hogy bár a plüsscsontját gyorsan kibelezte anno, azt a kötelet nem tudja pikk-pakk lerágni azért, biztos csak kibontotta valahogy a csomót. Mikor hazaértem ez be is igazolódott. Ha meg mégis lerágta volna, istenem csak átmegy rajta :) Legfeljebb pár napig intenzívebben figyeltük volna a végtermékeket... :) Jut eszembe, ma volt egy érdekes állagú adag, jóval sötétebb az átlagnál és az "illata" is más, de Kata megnyugtatott hogy délelőtt meglehetős tempóval rágta és fogyasztotta a gallyakat.
A kajálása sokat javult, már napok óta nem habzsol, hanem szépen okosan mindent megrágva tíz perc alatt végez. Ahhoz képest, hogy három-négy percről indultunk egészen jó. A tegnapi sárgarépa illatúsága elmúlt most már normál kutya "szaga" van, ami csak közel hajolva észrevehető. A popóján a szőrtelen foltok szépen gyógyulnak, a farka hegyét kenegetjük és lassan a szőr is visszanő oda is.
Tegnap volt vérvételen (pajzsmirigy/toxo), holnap megyek a leletéért. Reméljük minden rendben lesz. Katának kellett feltenni az asztalra mert a dokinéni már pociban gömbölyödik, úgyhogy bár pontos számot nem tudok mondani, de jó súlyban van :). A combjai megvastagodtak, és mintha a futótempója is javult volna az elmúlt pár napban. Hétvégén jön anyukám úgyhogy nem lesz óriás kirándulás, de valami nagyobb kanyart összerakunk az egyik napra legalább. Addig is szeretjük, de nagyon. Itthon a kedvenc játéka a kincskereső: eldugjuk a teniszlabdáját valahová a lakásban ő pedig megkeresi. Nagyon kifinomult a technikája már, mint ahogy a kucorodótechnikája is, most épp ezt a műfajt gyakorolja vacsi után.
Megyek is és jól megszeretgetem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése