2012. február 25., szombat

Vitorlafülü

Múltkor benéztem a dátumot, tegnap volt ideje a kullancs cseppjének, és így pont időben tegnap este meg is kapta. Kicsit benéztük mert Kata tette rá, aztán utólag olvastuk csak, hogy várandósoknál nem épp jó ez a cucc. Úgyhogy nagy szellőztetés volt este, és éjszakára kivételesen becsuktuk a háló ajtaját. Ma meg jórészt én vittem a kutyát mindenfelé.

Reggel még bekentük a farkát Kék Lukáccsal, úgy tűnik szépen gyógyul tőle. Közben kipróbáltam a FURminatort, ha már úgyis a krémezésre kellett vigyáznom. Nem hullatja a szőrét, alapvetően csak ott van egy kevés ahová lefekszik. Ehhez képest komoly kis kupacot sikerült kifésülnöm a jobb hátsó feléről, nem akartam nagyon zargatni miközben kuksolt, reggel 8-kor korán van még neki. 9-fél10 felé indul be, mintha valami időzáras kapcsolója lenne. :)
Szőrhalom a'la FURminator
Reggeli kuksolás Kék Lukács után
Ebben a nagyon szép időben a Gulya-dombot céloztuk meg az Állatkert mögött. Kata később jött busszal, mi meg szépen kitúráztunk. A Jutasi úton felcsaltam egy hullámos kis betonbigyóra. Nagyon királylányosan mutatott rajta :). Egyszer már próbálkoztam vele korábban is, hamar rájött hogy nem feltámaszkodni kell rá két lábbal hanem felugrani...
Királylány
Továbbmenve útbaejtettük a veszprémi agility-seket, épp akkor kezdték az edzést. Jó sok kutya volt ott, de hamar felvette a tempójukat különösebb mordulás nélkül. Aztán megkerültük a Benedek-hegyet, és a sétányról letérve megmutattam neki a Sédet. Bele nem mehetett a kullancs cseppjei miatt, de belelefetyelt és a lábát is belemártotta. Ilyenkor nagyon szép tiszta a patak, sok kutyust simán belengednek. Vadrécék is szoktak benne úszkálni, de most nem volt szerencsénk vagy - Csóvi madár vonzalmát tekintve - szerencsétlenségünk hozzájuk, pedig több mint másfél kilométert kutyagoltunk a Séd mentén. A régi vidámpark menti sétányon erőteljesen fújt a szél, olyan zabálnivaló volt: a fülei vitorláztak ahogy felemelte a fejét.
Vitorlafülü vizsla
 A Lackó-forrás előtt felkanyarodva az erdő felé egy mókus szaladt át jóval előttünk. Csóvi nem vette észre, de amikor odaértünk egyből elindult jobbra fel a rézsűn. Vadászkutya na... Már a parkerdőben van egy kutyafuttató néhány kis játékeszközzel, rámpa, mászó akadály, ugrókarika. A mászókára felállítottam, a rámpát egyből vette, de az ugrókarika előtt megtorpant. Ésszel tudta mit kellene csinálni, de nem mert elrugaszkodni, inkább átbújt alatta.
Pózmanci
Itt találkoztunk húgom barátjával Dáviddal, kijött kicsit kutyázni velünk. Kata még csak ekkortájt tudott elindulni otthonról, felmosás, kutyás plédek, törlőrongyok mosása, tál mosás ilyenek...
Tovább bóklásztunk a nagy rét felé, Csóvi a cserjés erdőben cserkelt. Egyszer csak nem láttam, behívtam, a kutya meg pár méterre tőlem keresztülszökkent egy nagy ág felett. Nagyon atletikus, lesz benne fantázia agility fronton úgy látom. Szinte mint egy gazella.
A réten először hagytuk, hogy kiszimatolja magát, aztán próbáltam labdázásra bírni, de nekem az istennek nem hajlandó. Bezzeg Kata pár perc alatt teljesen rápörgette a labdákra. Nálam szebben sétál, de labdázni Katával tud igazán. Hoztunk ki vizet a kis kulacsos itatójában, úgyhogy meg is itattuk így pár óra elteltével.
Aztán egyszer csak lett sok-sok kutya, kezdődött az iskola nem messze tőlünk. Ettől meglehetősen izgatott lett, volt amelyekkel egész jól ismerkedett de néha rá kellett szólni, hogy tudja merre hány méter. Jött egy bernáthegyi, kiderült 10 hónapos és 65 kg. Csóvit mindenki kölyöknek nézi a kis termete miatt, de mi így szeretjük!!! Nagyon arányos és értelmes tanulékony kutya, már egy hét alatt is nagyon sokat fejlődött, például a lábtörlés szinte mindig problémamentes most már. Felbukkant egy kan vizsla Kópé, vele ment a játék ezerrel, még a labdáját is odaadta Kópénak a lelkem, szinte udvarolt a nála vagy másfélszer nagyobb uraságnak.
Kiskópék :)
Egy idő után Kata elment mosakodni az Állatkertbe (milyen jó hogy bérletünk van). Csóvi meg amerre Kata eltűnt ott ült és nézte, várta. Aztán odébb ment öt métert és megint leült és várt. Csak sárgarépával tudtam odébb csalni egy idő után, hívásra egyáltalán nem jött, Katát várta. Nagyon ragaszkodó teremtés, bármelyikünket ha újra látja teljesen izgalomba jön.
Szóval levonult a kutyasereg mi labdáztunk még kicsit, aztán egy barátunk jött ki sárkányt eregetni a jóféle szélben.
Veszprémben szinte mindig fúj a szél
Mi meg pihentünk egyet aztán elindultunk hazafelé. Volt még több kutyás ismerkedés is, de elfáradt már idegileg néha kicsit rakoncátlan alkalmanként egyenesen morcos volt, érdekes módon az egyik golden retrieverrel egész jól kezdődött a móka, aztán az átcsapott egy kisebb hatalmi harcba. Mikor mindkét kutyus pórázra került onnantól megint szépen jöttek egymás mellett. Találkoztunk két idős vizsla kannal is, velük is teljesen okosan viselkedett. Mindenki jól elfáradt mire hazaértünk, de főleg Csóvi:
Elfáradtunk
Estére megjött a 15kg-s tápja úgyhogy nem fog éhezni a következő szűk hónapban sem. Kicsit meg is csúszott a kezünk direkt az esti kajájával, kiérdemelte a kisasszony.

Séta: 6 óra, ~20km
Gulya domb

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése