Hosszú műszak

Kata reggel elutazott és csak holnap érkezik haza, így rám maradt a kutyázás egész nap. Szerencsére meg tudom oldani a munkahelyemen rugalmasan, hogy ilyenkor későn érek be és korán jövök el. Úgyhogy igyekeztünk lemenni reggel, hogy hamar meglegyen a reggeli és az utána lévő emésztési és pihenő idő.
Aztán lementünk a játszótérre kipróbálni a Lidl-es új szerzeményét, egy háromkarú, neon zöld bumerángot. Csóvit inkább a napozás meg az ágrágcsálás érdekelte. Hihetetlen ez a kutya, ma reggel konkrétan szinte csak ág és kéreg jött belőle, de nem is zavartatta magát. Szóval kicsit dobáltam neki, néha érdeklődött a cucc iránt, néha nem. Aztán lejárt az idő, mennem kellet melózni úgyhogy irány haza, és felkaptam a cuccom tettem ki friss vizet egész napra és eljöttem. Jól viseli az eljövetelt, nem hisztizik vagy ugat. Megvár minket otthon szépen.
Melóból siettem haza, és amint hazaértem már repültünk is lefelé, miután letettem a cuccomat. Az eü kör végén megjelent Misa és Zara a két törpe schnauzer. Csóvi minden szóbeli ráhatásom ellenére szépen átslattyogott hozzájuk az úton, úgyhogy következett egy pár perces fegyelmezési szeánsz. Szinte durcás volt. Biztos hogy a hat órányi egyedüllét hatott az idegeire, ilyenkor azért feszültebb és önfejűbb.
Aztán irányoztuk magunkat a játszótérre. Többen is lent voltak: Titán, Bogi, Morris (egy mopsz), Picur. Aztán megjelentek szépen sorban Foltosék, Morzsáék, Hepiék majd Prézliék is. Volt teniszlabdázás, össznépi ágrágcsálás, kergetőzés, ökörködés, kis birkózás is. Bogival sem volt semmi gondja, bár annyira nem bandázott mindenkivel mint szokott, maximum a labdára figyelt és inkább bóklászott, ágat rágcsált.
Aztán Picur és Titán elindultak sétálni, mi pedig a többiekkel maradtunk inkább bandázni. Aztán amikor a banda feloszlott elindultunk menni egy kicsit még a házak körül, mielőtt felérünk.
Belefutottunk Joey-ékba, akik épp a Jutasi útra indultak. Egy ilyen lehetőséget nem hagyhattunk ki, úgyhogy csatlakoztunk és a két kutya szimatolva kerengett körülöttünk, miközben szépen bandukoltunk felfelé a Barátság parkba. Út közben láttuk Alexet is, és szembejöttek Füliék is, így ma szinte a környék összes ismerős kutyájával találkoztunk.
Odaérve több kutya is volt kint, de Csóvit leginkább a pacsirták és rigók érdekelték, meg is hajtott néhányat. Szépen komótosan mentünk egy kört, Joey-ék ismerős kutyussal is találkoztak úgyhogy észre sem vettük és már ment is lefelé a nap. Mivel lámpám nem volt és már közel három órája kint voltunk, így hazafelé indult a kis csapat. Vacsorára pont haza is értünk, Csóvi türelmesen megvárta a lábtörlést, aztán határozottan kérte a kajáját. Miután belakmározott nem is kellett ringatni.