Csóvi szeme nem javult péntekre sem. Így délelőtt Kata elvitte a Kedvencbe, ahol a kedvenc dokinénink, megnézhette a kedvenc páciensét. A vírusos nyavalya húzódott a szemére, és bár még csak a jobb váladékozott, már a bal is be volt gyulladva. Kapott TobraDex kenőcsöt, amit reggel és este mindkét szemére kenni kell, illetve vettünk körömvirág teát törölgetni a szemét nap közben.
Aztán a piacról hazafelé bevártam őket és együtt vonult a karaván a Jutasi úton. A Barátság parkban természetesen muszáj volt bóklászni egyet. Egyszer csak észrevettünk egy másik "valamit". Vizslának tűnt, de teljesen fekete volt. Csóvinak fel sem tűnt először, mert kicsit távolabb lefeküdt és úgy figyelt ránk. Aztán csak összetalálkozott Sedivel a kb. háromnegyed részt vizsla maradék egyéb kutyussal. Ha egymás mellé állt a két kutya, mintha ikrek lettek volna a színüket leszámítva. Persze hogy beindult a játszás is ezzel a csodás hat éves szukával. Előkerült a labda is, meg Csóvika bemutatta a madarászási tudományát. Annyira kimelegedtek hogy muszáj volt elmenni egy kis vízért, hogy hűsíthesse magát a királylány. Aztán továbbindultunk haza és jöhetett a jól megérdemelt pihenés.
Ebéd után pedig ismét bóklászni indultunk a múltkori terepre, a Házgyári út (ó, pardon Északi körgyűrű) túloldalára. Most nem a rétek felé hanem az erdőbe vettük az irányt, Csóvi persze boldogan szimatolt a bozótosok aljában vagy bent a fák között is, a frissen vágott rönkök tövében. Naplemente táján fordultunk vissza, és már majdnem hazaértünk maikor egy fekete spániellel futottunk össze gazdistól. Gyors ismerkedés után az egyik magasabb füves részen őrült szimatolásba kezdtek a kutyák és egy nagyobb egércsaládot lakoltattak ki heves ásásukkal. A pereputtyal már elmenekülhettek, mert Csóvi már csak az egérfészket tudta diadalittasan kirángatni a föld alól.
Mire hazaértünk már ott volt az új zsáknyi tápja, el sem hiszem hogy a négy-öt hét alatt elfogy egy zsáknyi kaja nála. Gondolhatjátok, hogy nem kellett ringatni tegnap evés után :). Ma sem vitte eddig túlzásba a mozgást, csak a kötelező karikákra mentünk le eddig. Volt egy kis fésülgetés, hogy ne legyen olyan melege a kisasszonynak. A szeme szépen javul a kenegetés és törölgetés hatására.
Most pedig indulunk ismét kirándulni. Ha lesz kedve és energiája, akkor megnézzük a rétet és az erdőt is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése